~ ~ ~ Ottilia paleos története ~ ~ ~

Endometriózisom története

Nem gondoltam volna, hogy enyém lesz a következő sikertörténet. Hinni hittem benne, hogy nem fog minden erőfeszitésem hiábavalóságba torkolni, de álmodni sem mertem, hogy elérem a célt, „természetes úton“.

Igen kisbabát várok, műtött, kezelt, kiújult endometriózissal.

2013 januárjában, 27 évesen diagnosztizálták nálam az endometriózist, laparoszkóposan. Közvetlenül a műtét után és a szövettani eredménnyel a kezemben, amely 4 stádiumú endometriózist igazolt, máris a tagadás fázisában voltam. Nem hittem el, hogy mindez velem történik, hogy meddő lehetek vagy azzá válhatok. Biztam a kezelőorvosomban igy az általa is ajánlott nemzetközi terápiát nem utasítottam el (GnrH analóg kezelés). Következett hat hónap mesterséges klimax, márciustól augusztus 18-ig, a szülinapomig. Aztán 2 hónap stressz, hogy mikor jön meg újra a menstruációm, vagy hogy megjön-e még egyáltalán. (ez utóbbi miatt nem volt okom félelemre, az orvosok szerint, a fórumok szerint viszont nagyonis). Két hónapon belül az utolsó szuri után végre megjött a menzeszem igy aztán úgy gondoltam, hogy végre célegyenesben vagyok.

Az orvosok szerint a kezelés utáni első 3-6 hónap volt a legígéretesebb, utána a spontán teherbeesési esélyek már csökkennek.

Az első két hónap sikertelen próbálkozása után megkaptam életem eddigi talán legrosszabb hirét: az endometriózis kiújult. Újra van egy 3 cm-es endometriózis cisztám, ezúttal a bal petefészkemen, és most, a műtét előtti tünetmentességgel ellentétben, már fájdalmaim is voltak. Ekkor jutottam az elfogadás fázisába. Tudatosítottam, hogy igen, endometriózissal „rendelkező“ nő vagyok, és igen, akkár meddő is lehetek.

Az orvosok is ezt a tudatot erősítették bennem és a lombikon kívül semmilyen más esélyt nem láttak a teherbeesésre.

Gyógyulásom története

2014-et írtunk mire feleszméltem és alternatív megoldások után kezdtem keresgélni.

Nehéz jó tanácsot, jó szakriodalmat találni a témával kapcsolatban. A szénhidrátok káros hatásáról endometriózis esetén viszonylag hamar értesültem. Amíg viszont rátalaltam az egyik legfontosabb és leghasznosabb informacióra, hogy az endometriózis nem más mint ösztrogéndominancia, addig követtem el „fatális“ hülyeségeket is, például a lenmag- kiváló omega 3 forrás, de ugyanakkor az egyik legismertebb és legerősebb fitoösztrogén is, marékszámra való fogyasztását. Lett is tőle egy 5 cm-es jobb oldali funkcionális cisztám, ami szerencsémre 2 hónap alatt magától felszivódott. Viszont újabb 2 hónap telt el, hiába. Még mindig jobbnak találtam, mint az orvos 3 hónapi fogamzásgátlóval való kezelési tanácsát.

Egyértelművé vált számomra, hogy az egyetlen kiutat talán még a problémából, fájdalomból csakis az életmódváltás jelentheti.

Hosszas, célzott keresgélés után találtam rá a gluténmentes táplálkozás előnyeire endometriózis esetén, a paleolit étrendre. Másnaptól kezdve egy falat “glutén” sem ment le többé a torkomon, csak úgy mint krumpli, rizs, édességek, tejtermékek, alkohol és üditőitalok sem.

Lelkesen olvasgattam a glutenmentesen-egeszsegesen.com weboldal tanácsait, véleményeit, innen merítve erőt az amúgy egyáltalán nem egyszerű, de mindenképpen hatékony új életmódhoz.

Kiküszöböltem minden fito-és xenoösztrogént az életemből: a műanyag, vegyi és mérgező anyagok mennyiségét minimálisra csökkentettem a háztartásomban, csak természetes termékeket kezdtem el használni, fogyasztani: házikészítésű szappan, sampon, tusfürdő, testápoló krémek helyett olívaolaj, fluoridos fogkrém helyett agyagos, eukaliptuszos természetes, tartósítószer mentes fogkrém.

Nem ittam többé csapvizet, bizonyitott hormontartalma miatt. Nagyvárosban sem lehetetlen a tiszta, természetes forrásviz fogyasztása: hétvégenként rendszeresen jártunk vizért egy a városhoz közeli forráshoz , néha esős néha napsütéses kirandulás keretén belül. Ez az elszántság és elfoglaltság is tulajdonképpen átsegített a frusztráción, a haragon, és fájdalmon, amivel ekkorra már mindenképpen szembe kellett volna néznem.

A kismamák és kisgyermekek nem a saját kudarcomra, eleesettségemre, hanem az igyekezetemre, fáradozásomra emlékeztettek, amiben azért volt fájdalom is: a bizonytalanság hogy lesz-e valaha gyümlöcse. Talán ez a legrosszabb az egészben: erősen érezni a vágyat, de tudni, hogy talán soha nem teljesül be. Megpróbáltam arra a nagyon mélyről jövő belső hangra figyelni, amely mindig is azt súgta, hogy egyszer én is anya leszek.

Utólag (persze így már könnyebb) minden gyermekáldásért fohászkodó nőnek ezt tanácsolnám: hallgassatok a saját belső hangotokra. Néha többet jelent ezer orvosi szónál, tanácsnál, szakvéleménynél.

Rájöttem, hogy az életem szép, úgy ahogy van, minden bajával és még be nem teljesedett álmával-vágyával együtt, arra, hogy milyen szerencsés vagyok ezer más téren és, hogy sokmindenért mennyire hálás lehetek. Még ezért a megprobáltatásért is: a szenvedés megtanít arra, mi az igazán fontos dolog az életben, új értékrendet állít fel, hálásabbá, tisztává, jobbá tesz.

Ottilia (28 éves kismama)

Kérdése van? Amennyiben szeretne kapcsolatba lépni a szerzővel, kérem írjon nekem (ide) !