Az elemzésemben és a Paleolit Magazinban megjelent cikkben is jeleztem, hogy lehet vitatkozni a kérdőív adatgyűjtési módszerének tudományosságáról. Az ilyen jellegű felméréseknek megvannak a maga korlátai.„Előtanulmányként” viszont arra nagyon alkalmas, hogy kiinduló alapot nyújtson újabb kutatásokhoz, vagy akár kontrollált kísérletekhez a jövőben.

A kutatás leíró jellegű és csak az adott mintánkra értendő, csak arra reprezentatív. Tehát csak arra a 709 főre reprezentatív, akit a kérdőívben megkérdeztünk.

Milyen korlátai vannak a használt módszernek?

1. Internetes adatgyűjtés

• Az adatgyűjtésünk nem reprezentatív, hiszen nem mindenki használ internetet. Az idősebb generáció például alulreprezentált.

2. Szubjektív önbevallás

• A paleo hatását a válaszadók szubjektív véleményén keresztül vizsgáltuk, ezt dolgoztuk fel statisztikai módszerekkel. A szubjektív önbevalláson alapuló vizsgálatoknak természetesen lehetnek torzító hatásai. Bár, ha jobban belegondolunk, akkor nehéz nem a szubjektív önbevallásra hagyatkozni egy diéta hatásának vizsgálatakor. Az egészségi állapot javulását mérhetjük objektív módszerekkel (laborvizsgálatok), de a a napi táplálékbevitelt igen nehéz objektíven kontrollálni, hiszen nem állunk a vizsgált alany mellett több hétig és jegyzeteljük le pontosan mit is evett. Természetesen használhatunk étkezési naplót, de ez esetben sincs teljesen objektív kontrollunk, hiszen nem lehetünk 100%-ig teljesen biztosak abban, hogy a vizsgálati alany mindent pontosan lejegyzett. 

3. Paleozás definiálása

• A paleozás definiálása szintén nem teljesen objektív, hiszen azokat kérdeztük, akik paleosnak tartják magukat.

4. Csak paleozókat kérdezünk

• Csak azokat kérdeztük, akik jelenleg is paleoznak.
• Nem foglalkozunk azokkal, akik jelen pillanatban nem paleoznak, mert valami oknál fogva abbahagyták.
• Akik már nem paleoznak, róluk úgymond nem tudunk semmit. Se azt nem állíthatjuk, hogy nekik nem segített, sem azt hogy segített a paleo. Semmilyen információval nem rendelkezünk róluk.
• Természetesen feltételezhetjük, hogy csak azok maradnak a paleozók között, akik pozitív változást észleltek. Ez elég logikusan hangzik, hiszen a paleozás nagyon nagy energiabefektetést igényel.
• Logikátlan lenne, ha valaki úgy paleozna, hogy semmi javulást nem tapasztal, sőt esetleg állapotromlást észlel. Bár persze vannak mazochista hajlamú emberek, de azért feltételezhetjük, hogy akinek negatív tapasztalata van, az abbahagyja a paleot. Ők nincsenek képviselve a kérdőívben.
• Annyit állíthatunk biztosan, hogy ez a 709 paleozó ember szubjektíve jobban érzi magát.
• Tehát a kérdőív eredményekből arra nem következtethetünk, hogy a paleozás mindenkinek segíthet. Annyit állíthatunk “csupán”, hogy ennek a 709 jelenleg is paleozónak segített.

5. Kognitív disszonancia

• Ha valaki rengeteg energiát fektet egy tevékenységbe, akkor minden erejével azon lesz, hogy azt a tevékenységet hasznosnak lássa. Senki sem szeretné magát olyannak látni, aki értelmetlen dolgokat művel. Intenzívebben dolgozik mentálisan azon, hogy meglássa a pozitív változást. Ennek is lehet némi torzító hatása természetesen. Ezt is nehéz szűrni, vagy gyakorlatilag lehetetlen kiszűrni egy ilyen felmérésben.

A Tökéletes Megoldás

A tökéletes kutatás egyik alappillére a reprezentatív minta. A reprezentatív mintához ismernünk kéne, hogy Magyarországon hányan paleoznak és milyen demográfiai jellemzőkkel bírnak. Ez jelen pillanatban gyakorlatilag kivitelezhetetlen, hiszen már ezt önmagában meghatározni rengeteg pénzbe kerülne. 

Más módszereket is használhatnánk a paleozás hatásának tudományos bizonyítására, például kontrollált kísérletet.

Kontrollált keretek között zajló kíséletben objektív módszerekkel mérnénk a kiindulási állapotot. Majd a kísérleti alany paleozna egy bizonyos ideig.  X idő eltelte után ismét mérnénk az alany egészségi állapotát, tökéletesen azonos módszerrel, mint a vizsgálat elején. Még jobb, ha kontroll csoportot is alkalmazunk, ahol nincs diéta a két mérés között. Persze még sok sok jó módszert felsorolhatnánk itt.

Egy paleost nem kell meggyőzni, hogy a paleo működik. Ahhoz azonban, hogy paleot tudományos körökben is komolyan vegyék, mint olyan diétát, ami gyógyítani tud, ahhoz komplex vizsgálatokra lenne szükség. Lehetőleg nagyszámú mintán végzett kutatásokra. Azonban, gondolom nem kell erről sokat írnom, az alapos kutatás rengeteg pénzbe kerül. Nem látom át kinek állna érdekébe megfinanszírozni ilyen jellegű vizsgálatokat a paleosok lelkes táborán kívül.